|
Cs. P. könyvesblogja
2008. február 27., szerda
"A gyerek című regény, minden bizonnyal az utóbbi
évek magyar irodalmának egy kivételes darabja, olyan eseményeket
vizsgál, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat és a közelmúltunkat,
irodalmi feldolgozásukra azonban alig volt példa. Azok, akik mindig
valami meglepőre vártak a szerzőtől, most sem fognak csalódni.
Nevezhetnénk
a rendszerváltás regényének és miért ne, alapvetően benne van a mai
Magyarország minden traumája. Vagy ez elmúlt negyven év krónikájának,
amit a narrátor egy 1960-ban született, tehetségesnek indult falusi
férfi életén keresztül tár fel. Nevezhetnénk, de mégis nevezzük inkább
egy regénynek, amiben a lehető legélesebben, minden köntörfalazás
nélkül tárul föl egy negyvenöt éves vidéki férfi sorsa (múltja és
jelene), és azoknak a sorsa, akikkel a főhős negyvenöt év alatt
kapcsolatba került.
Egészen kivételes a könyv időszerkezete.
Mintha egyszerre lennénk benne a cselekmény épp aktuális idejében, s
minden egyéb időben, ami érintve van a regényben, tehát az elbeszélt
teljes negyven-ötven évben. Így a kötet a főhős életén túl egy egész
tárházát adja a legkülönfélébb sorsoknak, olyanoknak, amelyeket magunk
is ismerünk, olyanoknak, amilyenekben könnyen magunkra ismerünk.
Az
elbeszélésmód, szemben a korábbi Háy-regényekkel, nélkülözi a dús,
burjánzó leírásokat. Ez a nyelvezet inkább a könyörtelen szikárságával
hat. Nincsenek benne se nyelvi, se tartalmi engedmények."
Mindig megfogadom, hogy több magyar szerzőt olvasok, és emiatt a regény miatt például érdemes is. Ez annyira magyar és annyira ismerős. Ráismerések sorozata.
Komment 
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk.
Az email cím megadása kötelezo, de az oldalon nem jelenik meg.
Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
|
szia kolléga :)
Háy nekem az év felfedezettje - perzse a magam számára. Majdnem annyira megkedveltem, mint Darvasit. Sőt :P