Cs. P. könyvesblogja
2009. augusztus 25., kedd

Márai Sándor: Az igazi / Judit ...és az utóhang

Hát ez egy régi adósság. Puma ajánlotta nekem ezt a könyvet több mint egy éve már, és voltam olyan pofátlan, hogy csak most olvastam el, miután Szeee olyan jót ömlengett :) róla. (Sose volt bent  könyvtárban, mentegetőznék, de amúgy tényleg! Mondhatnám azt is, hogy a büntetésem az, hogy később olvashattam ezt a zseniális regényt, de az a helyzet, hogy tök jó volt az időzítése. Egy anyósnál töltött hosszú hétvégét szépített meg, hát melyik könyv képes még erre?! Nem mind, az biztos...)

Olvastam amúgy már egy pár Márait a híresebbekből, annyira nekem egyik sem volt elájulás. Ha ebben a regényben is az első részben megütött hangot használja végig Márai, akkor azt mondom, jó-jó, de semmi extra. Viszont ahogyan ezt összerakta!

Az alaphelyzet: szerelmi háromszög. Egy polgári házaspár, és az egyszer csak felbukkanó "igazi", egy más társadalmi osztályból. A történet az ő monológjaikból bontakozik ki. (És van még a mindent lecsengető, rövidebb utóhang, ismét egy negyedik szereplőtől.) 

Nagyon tetszett, ahogy az elbeszélésmóddal játszott Márai. Az első két rész, a feleség, majd a férj monológjának alaphelyzete például tökéletesen rímel egymással. Mindenki visszatekint már, hiszen a feleség monológjának idején sincsenek már együtt, elváltak, ugyanakkor a férj, majd Judit, s végül az emigráns bármixer monológja mind-mind időben egyre később hangzanak el. Így nemcsak az történik, hogy egy történetet mindig más oldalról ismerünk meg, hanem ez a történet tovább is görgeti magát, a szereplők sorsa további meglepő fordulatokat vesz.

A több nézőpont ábrázolása fantasztikus, annyira jól átjön, mennyire más az, ami más emberek szemében látszik, és ami valóban lakik egy emberben... már eleve a hangsúlyok mennyire mások, ugyanakkor fontos helyzetek is elénk kerülnek, amiket a két résztvevő tökéletesen máshogy él meg, és ítéli meg benne a másik szerepét.

És ráadásul mintha egy enciklopédia is lenne a könyv, mindenről, amit Márai el akart valaha mondani férfiről, nőről, a magyar polgárságról, háborúról, háború utáni helyzetről, emigrációról. Mindez elgondolkodtató és élvezetes.

Szóval: nagyon tetszett ez a könyv. :)

 

 
 
5 (1)
Jelentkezz be a szavazáshoz!


Komment

Eddig 4 komment érkezett

  • 1. szeee:
    2009. 08. 25. 17:38

    akkor jó :)

  • 2. stippi:
    2009. 08. 25. 20:36

    áááá, muszáj vagyok ezt is feltenni a listámra, nagyon tetszett az ajánlód! én máraitól az egy polgár vallomásait olvastam, az tetszett. majd a mindenki által ajánlott a gyertyák csonkig égnek-et (éljenek a ragozhatatlan címek! :o), de az valahogy kevésbé hatott meg...
    De ezzel szívesen tennék egy próbát!

  • 3. cseri:
    2009. 08. 26. 7:06

    Stippi, ez sokkal jobb! Tényleg! :))

  • 4. puma:
    2009. 09. 28. 8:58

    Örülök, hogy olyan könyvet ajánlottam, ami tetszik neked!

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezo, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.