|
Cs. P. könyvesblogja
2009. október 27., kedd
David Ebershoff: A 19. feleség
Ha 10 nappal ezelőtt megkérdezik tőlem, hogy akkor hogy is van ez a mormonokkal meg a poligámiával, igencsak zavarba jöttem volna, mert tényleg, hogy is...? A dolognak persze kb. 5 perc alatt lehet utánanézni a neten. A mormon vallást a 19. században alapította Joseph Smith, ő az első prófétájuk, és ő vezette be a a poligámiát is, mint az igaz hit terjesztésének hatékony eszközét. Erről aztán 1890-ben lemondtak, és azóta a legtöbb mormon egyházban (mert szakadtak egypárfelé) nincs poligámia. Csak az ún. mormon fundamentalistáknál, akik 1890-ben váltak ki, pont azért, mert nem tetszett nekik a dolog. A saját törvényeik szerint többnejűek persze, az USA nem ismeri el, de az nekik mindegy. Na szóval erről szól a könyv: milyen volt a poligámia anno és ma. A regényben egyébként nem egy, hanem két 19. feleség szerepel. Az egyik Ann Eliza Young, aki valóban létezett, ő volt Joseph Smith utódjának, Brigham Yougnak a 19. felesége. (Valójában meg az ötvenvalahanyadik állítólag, de ez hosszú.) Ann Eliza fellázad, megszökött Utahból, és harcba kezdett Brigham és a poligámia ellen, könyvet írt, előadásokat tartott, és ezzel nagy szerepe volt a többnejűség eltörlésében. A könyv egyik szála az ő életéről szól: Ann Eliza fiktív regénye, vallomások, visszaemlékezések stb. alkotják. A másik szálat Jordan Scott meséli, aki mormon fundamentalista családból származik, és akit a nemek arányát javítandó, kamaszkorában kitagadtak az egyházból és kitettek az utcára. (A lányokat persze hét lakat alatt tartják.) Jordan, aki egyébként már egész szépen talpra állt, egy nap megtudja, hogy apját megölték, a gyilkossággal pedig anyját vádolják, aki szintén 19. feleség. Jordan visszatér Utahba, nyomozni kezd (bár elárulom, kriminek ez elég bénácska), a szálak pedig a végén összeérnek. Ebershoff mindent el akar mondani a poligámiáról, ezért lesz már túl sok, különösen Ann Eliza története, ami kb. kétszer olyan hosszú, mint Jordané. Én úgy vélem, jobb lett volna,ha arányos a kettő. Az eleje olvastatta magát, a felétől viszont már igencsak kezdtem unni. A vége pedig meglehetősen szájbarágósra sikeredett, úgy látszik, nem bízott magában eléggé, ki tudja, miért, pedig elég plasztikusan ábrázolta a poligámia természetét. Fura dolog ez az egész. Több tucat feleségük volt ezeknek a prófétáknak és vallási elöljáróknak, mindig fiatalabbak és fiatalabbak, emberek tömegei hittek benne mégis vakon, hogy ők Isten akaratát tolmácsolják nekik. Ha lehántjuk a regényről azt, ami akár túlzás is lehet, akkor is félelmetes.
Komment
|
ezt nem is tudtam, hogy a mormonoknál ez volt. Mindig tanul az ember. Egyébként mi az összefüggés az igaz hit terjesztése és a poligámia között? Hogy több utód lesz így, vagy mi?