Poós Zoltán: Az alkony fokozatai

A második világháború után, 1946-ban játszódik ez a regény, és milyen igaza van MC-nek, valóban nagyon keveset tudunk erről az időszakról. Pedig hát azért annyi rémlik, hogy a fordulat éve 1948-ban volt, de valahogy nem gondolunk arra, hogy a háború után esetleg az emberek még úgy gondolhatták, hogy majd ugyanúgy folytatódik minden, mint azelőtt, jöhetnek a boldog békeidők megint...

Mert a főhős, a 28 éves Unden Gábor, olimpiai úszóbajnok, legalábbis valahogy így gondolja. Utáltam is érte. Vagy nem is ezért. Hanem azért, mert míg mások szenvedtek a háborúban (ld. Asszony a fronton...), addig ő Dél-Afrikában dekkolt, a háború után meg a legfőbb gondja, hogy mit vegyen a családja dugidollárjaiból, és hogy csajozzon be. Na ne! Nem azért, én se akarok hős lenni vagy áldozat, de mégis, azért egy regényhőstől többet vár az ember, nem?!

Tudom, hogy nem. Azt várjuk, hogy emberi legyen, és ő tényleg az, az összes kis stiklijével, nagy árulásával - de végtelenül érzéketlen, és ez baj. Még szerencse, hogy a végén csinál valami olyasmit, amire azt mondom, hogy igen, ez már rendben van. Persze Gábor ezt is meg fogja úszni, de mindegy. Mert legalább tett valamit.

Annamarie meg azt írta, szerinte rövid és nem eléggé kidolgozott volt a regény, nos, szerintem nem, viszont szívesen elolvasnám, mi lett lett velük utána... Gáborral, Sophie-val, a Habsburg-restaurációt hirdető társasággal...

Komment

Eddig 4 komment érkezett

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezo, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.