Cs. P. könyvesblogja
2011. január 31., hétfő

Szabó Magda: Abigél

Vannak olyan könyvek, amikbe mintha hazajárna az ember, nem sok, nekem ezek egyelőre főleg gyerekkori olvasmányok, az egyik az kétségkívül az Abigél.

Nagyon szeretem Szabó Magdát, ezzel a könyvvel szerintem annyira zseniálisat alkotott; tökéletesen működik lányregényként is, de felnőttkorra sem jár le a szavatossága – nekem legalábbis a legtöbb ifjúsági könyv ma már kevés, túl szimpla, de ez nem.

Olyan 11-12 éves koromban olvastam először, szerintem hatodikban, arra legalábbis konkrétan emlékszem, hogy KB tanárnő, aki akkor képesítés nélkül tanított minket egy évig, úgy vélte, attól javul a helyesírásunk, ha minden nyelvtanórára lemásolunk a füzetbe öt mondatot (vagy tízet?) Én több mindenből másoltam, úgy emlékszem, de Az Abigélből egész biztos.

És még emlékszem halványan az első olvasásra, még az első Ginámra is, aki nem olyan volt, mint a filmben Szerencsi Éva, hanem olyan, amilyennek Szabó Magda eredetileg leírta: magas és egész hosszú barna hajú. Hogy rájöttem-e, ki volt Abigél… na, erre viszont nem emlékszem. Szerintem nem. Sose voltam jó rejtvényfejtő, de az is lehet, hogy hátralapoztam. (Most is szoktam… ilyenkor valaki a kezemre üthetne.)

Szóval akkor persze, lányregényként olvastam, fogalmam sem volt világháborúról, németekről, erőviszonyokról, zsidótörvényekről… élveztem viszont az elbűvölő történetet az egyszerre riasztó és vonzó légkörű iskoláról, na meg Gináról, akit nem lehet nem szeretni, annyira különleges… az elkényeztetett, gazdag lány, aki makacs, forrófejű és vakmerő, de a szíve azért nagyon is a helyén van.

No és a film, tökéletes lett, annyira zseniális szereposztással. (Persze pillanatok alatt túlléptem azon is, hogy Gina nem pont olyan.) És mindezt úgy, hogy a könyv gyakorlatilag szinte filmforgatókönyvként szerepel, tulajdonképpen a kirándulásról szóló fejezet, ami majdnem egy az egyben kimaradt, de semmi más, csak apróbb változtatások vannak, és ami még érdekes, Szabó Magda szép mondatait mondják a szereplők, és ez tökéletesen működik és helyénvaló a filmben.

Filmben vagy könyvben, színtiszta élvezet karácsonykor belépni a Matulába. (Mert én ezt akkor olvastam. :))

 

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!


Komment

Eddig 5 komment érkezett

  • 1. PuPilla:
    2011. 01. 31. 21:28

    Jó volt olvasni ezt a posztot! :) Kedvem támadt Szabó Magdához. Ugyan csak nemrég ismertem meg először az Abigélt, egyetértek, olyan történet, amibe az ember mindig szeret visszatérni.

  • 2. Lobo:
    2011. 01. 31. 21:44

    Én még azt szeretem benne, hogy minden olvasáskor találtam benne újabb részleteket, amik úgy tűntek, mintha korábban nem lettek volna ott. Pl. Gina későbbi életéről.

  • 3. miestas:
    2011. 02. 01. 9:25

    Cseri, a Fehérvári molyokkal idén olvassuk, kamaszként én is elolvastam már, de annyira rég volt, kopnak az emlékek, valószinű újraolvasós lesz nekem is.

  • 4. cseri:
    2011. 02. 01. 20:02

    Örülök, hogy ennyien szeretjük. :)

  • 5. Andiamo:
    2011. 02. 01. 21:28

    Csatlakozom, az Abigélből nem lehet kinőni ;).

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezo, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.